Most egy a napóleoni háborúk történetével kapcsolatos vaktérképet hoztunk el nektek, mely vaktérkép iagzán érdekes, és jó szórakozás kitölteni. A francia forradalmi háborúkkal együtt a napóleoni háborúk egy 23 éves visszatérő konfliktus időszakot jelentenek, amely csak a waterloói csatával és Napóleon második lemondásával zárult le 1815. június 22-én.
Vaktérkép általi ábrázolás a háború kezdetéről
Amikor Brumaire 18–19-es puccsával (1799. november 9–10.) Napóleon Bonaparte került hatalomra, a Franciaország elleni második koalíció széthullott. A hollandok egy kapituláció írtak alá a visszavonását az angol-orosz expedíciós erőknek. Bár az olaszországi orosz-osztrák erők számos győzelmet arattak, a svájci kampány menete növekvő különbségeket tükrözött Ausztria és Oroszország között a vaktérkép általi ábrázolás jól kivehetően. Annak ellenére, hogy Oroszország később elhagyta a közös ügyet, a vaktérkép mutatja, hogy Franciaország visszaszerezte az ellenőrzést Hollandia és Svájc felett. A brit kormány 1799 decemberében nem fordított komoly figyelmet Bonaparte békére vonatkozó javaslataira. Egyrészt a francia rezsimnek még be kellett bizonyítania magát, másrészt azt várták, hogy az osztrákok további hasznot hoznak. Ezen történések előre lendítették a háború kezdetéről.
Az angolok elleni háborúzás
Az angolok a franciák elleni háborúzás során elsősorban tengeri, gyarmati és kereskedelmi érdekeiket követve azt állították, hogy a közös ügyet szolgálják. Ráadásul nyereségüket a kontinentális hadseregek támogatására fordították. De olyan eszközöket fogadtak el, amelyek sértették a semleges államokat és a volt szövetségesek egyaránt, a vaktérkép pedig nagyszerűen kiemeli ezt a részt. A francia kikötőkbe történő belépésre vonatkozó kereskedelmi hajózási engedélyek megadásakor Franciaország és társai csak akkor engedtek be semlegeseket. Ha nem volt elegendő brit hajó az összes gyarmati termék szállítására, amelynek forrásait most ők irányították. A britek hajóit is más színekkel jelöli a vaktérkép ábrája. Ezenkívül a britek azt állították, hogy semleges zászló nem fedi le az ellenség áruit, és ezeket akkor lehet lefoglalni, ha csak egy papírra blokkolt kikötőbe szánják őket. A vast, fűrészárut, szurkot, és a kukoricát úgy kellett becsempészni az országba, hogy az ellenséges erők azt ne szúrják ki, hiszen akkor komoly problémák történhettek volna.